Az utóbbi hónapokban többször is összefutottam a mesével, mint olyan. Először is rám jött, hogy meséket szeretnék olvasni. Azt hiszem fontos része lett az életemnek, hogy meséket gyűjtök, meséket olvasok. Persze még rengeteg dolog áll előttem. Az biztos, hogy derült égből villámcsapásként jött az érzés, hogy szükségem van mesékre. Először a klasszikus műmesék (Grimm, Andersen), majd keleti mesék, buddhista mesék, aztán mostanában kezdem keresni az igazi, számunkra legépítőbbet: a magyar népmeséket. Ami ennél is fontosabb számomra, az a Biblia történetei, de azt meg nem sorolnám a mesék kategóriájába.
Az első dolog, amivel szembesültem, hogy milyen nehéz igazi meséket venni. Ha bemennek egy könyvesboltba, a gyerekeknek szóló részleg tele van, gyönyörűen díszítve, berendezve, színes könyvekkel. Ám ha kicsit is belelapoznak, észrevehetik, hogy nem minden könyv igényes. Sőt! Nyelvtani, stilisztikai hibák, és persze lerövidített mesék. Arra bátorítom Önöket, hogy szenteljenek a meseválasztásra időt. A mese akkor épít, gyógyít, ha igazi meséről beszélünk. A legjobb, ha fejből, együtt mesélve:).
De miért is olyan jó a mese?
Bruno Buttelheim könyvében (A mese bűvölete, Corvina, 1985. 2004.) is olvashatjuk, hogy a mesékben a tehetséges, az átlagos és a sérült gyerekek is megtanulhatják, felismerhetik az univerzális értékeket, szerepeket. Jung fogalmával élve megtapasztalhatnak olyan archetípusokat, amik mindannyiunkban ott vannak tudattalanul (anya, apa, boszorkány, sárkány, mostoha, stb.), s valamiért ugyanazt jelenti mindannyiunknak. Ezek persze nem tudatos tartalmak, így fontos, hogy amit megélünk a mesében, nem kell tudatosítanunk, főképp gyerekeknél nem! Pont attól van meg a varázsa, hogy nem tudjuk miért, de működik. Nem tudjuk miért, de gyógyít az a mese, amit a gyerek/felnőtt magának választ. És itt jön be a képbe a terápia. Nem feltétlenül csak gyerekek, hanem felnőttek esetében is nagyon működik, hogy egy mesén keresztül gyógyuljon meg valaki. Elsődlegesen itt sem a tudatosítás a cél, hanem a szimbólumok talaján, a mesében történik meg a megoldás. Aztán később tud tudatosulni is, a maga tempójában, de ez természetesen csak felnőtteknél.
A mesék "használatával" kapcsolatban azt hiszem nem kell bemutatnom Boldizsár Ildikót, aki a "Metamorphoses Meseterápiás Módszer" alkalmazását bevezette. Nem kell megijedni a szótól, arra épül a terápia, hogy a kiválasztott mesében egy adott szereplőt, helyszínt kiválasztva tulajdonképpen azonosul a személy -legyen akár gyerek, akár felnőtt-, s így megtudhatják a szakemberek, hogy milyen problémával küzd, mi nehezíti az életét. Ezután jöhet a változtatás, vagyis "elindulni világot látni", vagy "megküzdeni a sárkányunkkal", "megtalálni a táltos paripát", "együttműködni a segítőnkkel", stb. Láthatják, hogy a módszerben elsődleges a belehelyezkedés, szimbolikus talajon való munka.Mégis közben nagyon fontos dolgokat tud elsajátítani a változásra vágyó személy: univerzális értékrended, életvezetési mintákat, férfi és női energiák működését, szerepeket. Így lesz érettebb, kiegyensúlyozottabb emberré a "mese főszereplője", legyőzve a kapcsolódási zavarokat, pszichés gátakat.
A Nők Lapja Psziché magazinjában (2010.I. évfolyam, 4. szám) olvastam egy cikket a meseterápiáról, amit Budapesten egy gyermekklinikán használnak daganatos gyerekek pszichés megsegítésére. Boldizsár Ildikó nagyon is hitelesnek (és szimpatikusnak!) tűnt ebből a cikkből, aki elmesélte, hogy a mesék világában élt, sokat kutatta őket, de gyógyító hatásukra akkor jött rá, mikor saját gyermeke súlyos betegségén a kórház, orvosi ellátás nem segített, ám a rendszeres mesélés hatására mára egy egészséges felnőtt lett. Így kezdte el ő és kis csapata használni más gyerekeknél is a mesét, hogy a betegséget, nehéz élethelyzetet ne kimondva, hanem közvetve, a mese talaján tudják megfogalmazni a gyerekek. Így az első állapotfelmérés után jöhet a gyógyulás, a szorongás oldása, az én-erő növelése. Természetesen az orvosi ellátás mellett.
Akit bővebben érdekel a téma, ajánlom figyelmébe Boldizsár Ildikó Meseterápia című könyvét (Magvető, 2010.), amit karácsonyi ajándékként én is olvastam. Könnyen olvasható, élvezetes, emellett egy nagyon is hiteles hölgyet ismerhetünk meg a sorokon keresztül. Amellett, hogy szülőknek, érdeklődőknek, meseszeretőknek szól, szakmailag is teljesen megállja a helyét. Sok jó terápiás ötletet lehet belőle meríteni, mégha nem is teljes meseterápiát használ az ember.
Könyvében részletesen megtudhatjuk, hogyan is épül fel a meseterápia. Láthatjuk, hogy a meséknek mennyi feladata van, mint a modellfunkció, a közvetítő funkció, tükörfunkció, raktár-hatás, hagyományközvetítés, transzkulturális közvetítés, regresszív funkció, ellen-minta funkció, állapotváltozás funkció ("Hogyan dolgozunk a mesékkel?-A képzelet és a fantázia" fejezet). Emellett a mese felépítését is megismerhetjük, sok esettel, saját élménnyel.
Remélem sikerült legalább egy kicsit átadnom abból, hogy milyen élvezetesek, érdekesek és gyógyítóak a mesék. Keressék meg, hogy melyik mese áll Önökhöz a legközelebb, és talán valamit elindíthat, ha közelebbről is megvizsgálják. Az olvasmányokhoz pedig nagyon jó szórakozást kívánok!
